Már lassan 2 hónapja dolgozok, így gondoltam írok egy bejegyzést a munkámról, úgyis már elég régen írtam, mivel mostanában semmi érdekes kirándulás, vagy egyéb érdemleges nem történt (azon kívül, hogy Vikiék meglátogattak, de erről majd külön írok).
A kezdetek: mindenképp gondoltuk, hogy dolgozni fogunk a suli alatt, hiszen 4 kötelező tárgyunk van, és a mellett vígan tudunk valahol dolgozni is. Az első itt töltött 3 hét után végleg elhatároztuk, hogy keresünk magunknak munkát. Van itt egy nagyon hasznos honlap, amit diákok csinálnak; ezen minden megtalálható kezdve a sulis dolgoktól a bambergi kulturális életen, híreken át a bulikig, szóval álláshirdetések is nagy számban vannak, amik kimondottan diákoknak szólnak. Ezek között keresgéltünk mi is, majd egy gyönyörűen megfogalmazott e-mailt küldtünk el több helyre is. A legtöbben hamarosan válaszoltak is, és behívtak minket Gespräch-re.
A munkám: Bamberg egyik Brauerei-ában dolgozok, a 9 közül. Greifenklau, a legkisebb sörfőzde Bambergben.
Maga a sörfőzde - bár igazából nevezhetném Gasthausnak is, mivel vannak szobái és étterme, nyáron pedig a Biergarten is kinyit - az Altstadtban a hegy lábánál található.
De végre essék szó konkrétan a munkáról is: én a konyhán vagyok Spülhilfe, tehát mosogatok, ami pontosan annyit takar, hogy bepakolom a koszos tányérokat, evőeszközöket, kávés poharakat (mert a többi pohár nem hozzám jön be) a gépbe, aztán pedig kiszedem belőle és a helyre viszem. Ezen kívül amit kézzel kell mosogatni azok a nagy lábasok, serpenyők, illetve amiket a főzéshez használnak és nem lehet a gépbe betenni, de ez szerencsére nem olyan sok. Szóval összességében elég egyszerű a munka, és főleg így télen egyáltalán nem fárasztó, még pihenni is van időm közben.
Ezen kívül közölte első nap a főnök, hogy ne hozzak magammal semmit, mert bent kapok inni (ihatok elég sok üdítőt és kávét is) és kaját is kapok. Ami annyit tesz, hogy ha éhes vagyok szólok a szakácsnak és bármit megcsinál nekem az étlapról, mintha a vendégnek vinnék ki.
A munkaidőm is nagyon barátságos, hiszen minden héten az utolsó napomon kell megmondanom, hogy jövő héten mikor szeretnék dolgozni. Rajtam kívül még 2 magyar dolgozik ugyanitt, szóval így elég könnyű, mert meg tudjuk egymással beszélni, hogy ki mikor szeretne menni. De pl. ha nem tud menni senki, mint a mostani hétvégén is, mivel Berlinbe utazunk, az sem gond, csak szólnunk kell előre. Egy nap egyébként 5 órát kell dolgozni, 17-től 22-ig, ami szerintem nagyon jó, hiszen az egész délutánom szabad és még este is el tudok menni valahova, ha úgy adódik. Hétfőn egyébként Ruhetag van, tehát zárva vagyunk és vasárnap is csak délutánig vagyunk nyitva, így vasárnap kicsit máshogy van a munkaidő: 11-től 15-ig. Viszont ha sok a munka és tovább maradunk azt ugyanúgy kifizetik. És egy héten pedig átlagosan 2 napot kell menni dolgozni, de ez tényleg változó.
És végül kicsit a Finanz-ról: minden héten kapunk fizetést, amit én szintén jó dolognak tartok. Az órabér pedig...hogy is mondjam? összehasonlíthatatlan a magyarral. Amikor szoktuk mesélni, hogy otthon egy diák maximum mennyit keres akkor leesik az álluk, mert az csak töredéke annak, amit mi itt kint diákként keresünk, és ők még ezt a pénzt is nagyon kevésnek tartják. Nagyon sokan (németek) ennyiért el sem mennek dolgozni.
Maga a sörfőzde - bár igazából nevezhetném Gasthausnak is, mivel vannak szobái és étterme, nyáron pedig a Biergarten is kinyit - az Altstadtban a hegy lábánál található.
De végre essék szó konkrétan a munkáról is: én a konyhán vagyok Spülhilfe, tehát mosogatok, ami pontosan annyit takar, hogy bepakolom a koszos tányérokat, evőeszközöket, kávés poharakat (mert a többi pohár nem hozzám jön be) a gépbe, aztán pedig kiszedem belőle és a helyre viszem. Ezen kívül amit kézzel kell mosogatni azok a nagy lábasok, serpenyők, illetve amiket a főzéshez használnak és nem lehet a gépbe betenni, de ez szerencsére nem olyan sok. Szóval összességében elég egyszerű a munka, és főleg így télen egyáltalán nem fárasztó, még pihenni is van időm közben.
Ezen kívül közölte első nap a főnök, hogy ne hozzak magammal semmit, mert bent kapok inni (ihatok elég sok üdítőt és kávét is) és kaját is kapok. Ami annyit tesz, hogy ha éhes vagyok szólok a szakácsnak és bármit megcsinál nekem az étlapról, mintha a vendégnek vinnék ki.
A munkaidőm is nagyon barátságos, hiszen minden héten az utolsó napomon kell megmondanom, hogy jövő héten mikor szeretnék dolgozni. Rajtam kívül még 2 magyar dolgozik ugyanitt, szóval így elég könnyű, mert meg tudjuk egymással beszélni, hogy ki mikor szeretne menni. De pl. ha nem tud menni senki, mint a mostani hétvégén is, mivel Berlinbe utazunk, az sem gond, csak szólnunk kell előre. Egy nap egyébként 5 órát kell dolgozni, 17-től 22-ig, ami szerintem nagyon jó, hiszen az egész délutánom szabad és még este is el tudok menni valahova, ha úgy adódik. Hétfőn egyébként Ruhetag van, tehát zárva vagyunk és vasárnap is csak délutánig vagyunk nyitva, így vasárnap kicsit máshogy van a munkaidő: 11-től 15-ig. Viszont ha sok a munka és tovább maradunk azt ugyanúgy kifizetik. És egy héten pedig átlagosan 2 napot kell menni dolgozni, de ez tényleg változó.
És végül kicsit a Finanz-ról: minden héten kapunk fizetést, amit én szintén jó dolognak tartok. Az órabér pedig...hogy is mondjam? összehasonlíthatatlan a magyarral. Amikor szoktuk mesélni, hogy otthon egy diák maximum mennyit keres akkor leesik az álluk, mert az csak töredéke annak, amit mi itt kint diákként keresünk, és ők még ezt a pénzt is nagyon kevésnek tartják. Nagyon sokan (németek) ennyiért el sem mennek dolgozni.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése