Prüfungen, avagy hogyan vizsgának a németek

Talán már említettem pár szót a német vizsgázási szokásokról, de most, hogy saját bőrömön is tapasztaltam szentelek neki egy hosszabb bejegyzést is.

Nézzük is a különbségeket a magyar és a német vizsgák között:

• az egész ott kezdődik, hogy a németeknél a tárgyakra nem kell jelentkezni, csak úgy bejársz arra, amelyik szimpatikus, és csak a vizsgákat kell FlexNow!-n (itteni Neptun, csak sokkal rosszabb) felvenni.
• Itt nincsenek külön vizsgaidőpontok, mint otthon, amik közül lehet választani, hogy mikor megyünk el, és ismétlési lehetőség sincs.Tehát központilag ki van írva 1 időpont minden vizsgára, és csak akkor lehet menni. Így simán előfordulhat, hogy egymás után (egy napon) írsz több vizsgát, vagy esetleg, hogy az összes vizsgád egy hétre esik. Nekünk szerencsére most mázlink volt, mert a vizsgáink között mindig volt pár nap, hogy felkészülhessünk a következőre.
• A vizsgák lebonyolítása külön vizsgaépületekben zajlik, amik néha egészen extrém helyek, mi például egyik vizsgánkat egy tornaterembe írtuk, másikat pedig szerintünk egy volt gyárépületben. Mindkét helyen az egész terem padok százaival volt tele, mindenkinek külön-külön paddal.

• A vizsga előtt fél órával odarendelnek minket a helyszínre, igazából nem tudom, hogy miért, hiszen akkor még zárva is van a terem, majd a kezdés előtt kb. 20 perccel engednek be.
• Az ülésrendet nem tudjuk előre, hanem a vizsga helyszínén van kifüggesztve egy papírra.
• Minden vizsgára 60 perc áll rendelkezésre, Erasmusosaknak pedig 90, és mi ha akarunk szótárat is használhatunk.
• Mindenki névre szólóan kapja a vizsgasort, aminek az előlapján csak a saját adatai állnak, és "vezényszóra" lehet egyszerre mindenkinek kinyitni a feladatsort és elkezdeni.
• A feladatok itt legtöbbször kifejtősek, nem nagyon vannak feleletválasztós kérdések. Ha mégis akad néhány, az kb. a feladatsor 20%, tehát csak tesztes vizsga nincs.